Könnyű volt felfigyelni rá. Apró porszemeket szórt szét, amerre járt. Különleges, kicsinynek tűnő részleteket, amelyek mássá tették. Úgy tűnt ki a tömegből, hogy mégis egy volt vele. Már akkor, amikor még nem is akart. Valamiért ismerős volt a helyzet. Úgy éreztem, apró sorsközösségen osztozom…

  Ismét kiléptem a mostanában megszokott közegemből.  Jól tettem, mert nagyon jól esett egy kicsit nem a végtelen szerelemről, a sose múló fájdalomról és a mindent elsöprő szenvedélyről olvasni! Kell néha valami más. Ilyenkor - bevallom régen volt már rá példa - a krimi felé szoktam kikacsintani.…

Nekünk, a könyvek szerelmeseinek, mindig van okunk az olvasásra. Ha úgy tetszik, akkor mindig találunk egyet!     Én például azért, mert menekülni akarok. Meló vagy egy vita után, takarítás vagy éppen az alvás helyett és persze sorolhatnám még nagyon-nagyon sokáig. Biztos vagyok benne, hogy…