Könyvek mentén: Ahol a lapok életre kelnek, és a te hangod is számít!

Te is érezted már azt az édes, mégis magányos pillanatot, amikor becsuksz egy zseniális regényt, és legszívesebben azonnal átbeszélnéd valakivel a megélt katarzist? Vagy éppen ellenkezőleg: annyira feldühített egy történet vége, hogy órákig tudnál vitatkozni a szerző döntéseiről?

A jó hír az, hogy többé nem kell a négy fal között, egyedül feldolgoznod az olvasmányélményeidet. Ebben a hónapban útjára indítjuk a Könyvek mentén rendezvénysorozatot, ahol a betűk világát a személyes találkozások örömével ötvözzük. Három pillérre építettük a közösségünket: vitázunk-beszélgetünk, ismerkedünk és alkotunk.

Állandó helyszínünk: MARGAUX KÁVÉZÓ (1024 Budapest, Margit krt. 7)

Miért érdemes velünk tartanod?

Nem egy klasszikus, „ültetett” felolvasóestre kell készülnöd. Programjaink egy része ugyan szakmai keretet ad, de a lényeg a kötetlenségen van. Lehetőséget teremtünk arra, hogy hónapról hónapra találkozhass hozzád hasonló könyvrajongókkal, neves írókkal és könyves szakemberekkel, akiktől közvetlenül kérdezhetsz egy pohár kávé vagy bor mellett.

Íme a kezdő kínálatunk, amire már most érdemes bevésni a dátumokat a naptáradba:

1. Vitázzunk: Mesterséges Intelligencia – Múzsa vagy a kreativitás gyilkosa?

Időpont: Május 21. 17:30

Az AI már a spájzban, sőt, a kéziratokban is ott van. Hasznos segítőtárs, ami megkönnyíti az írók dolgát, vagy egy kártékony algoritmus, ami megfosztja az irodalmat a lelkétől? Itt nem csak hallgatóság vagy: gyere el, képviseld az álláspontodat, és szállj be a vitába! Itt nincsenek rossz vélemények, csak izgalmas nézőpontok.

2. Ismerkedjünk: Szerelmek és barátságok a „Kedvenc zsánerem” jegyében

Időpont: Május 23. 18:00

Azt mondják, aki ugyanazt a könyvet szereti, mint te, azzal már van egy közös titkod. Az első ismerkedős klubfoglalkozásunk célja pontosan ez: új barátságok, vagy akár életre szóló szerelmek szövődése a kedvenc könyvek mentén. Felejtsd el a kínos „társkereső” hangulatot; itt a zsánered lesz a jégtörő!

3. Kreatív íróműhely: Amerikai írói álom vs. hazai valóság

Időpont: Június 14. 18:00

Mindannyian hallottuk a történeteket a milliós példányszámokról és a világhírről, de mi a helyzet itthon? Első íróműhelyünkön egy tényfeltáró beszélgetéssel indítunk: mi igaz az amerikai álomból, és hogyan építhető fel egy sikeres írói karrier a magyar piacon? Ha érzel magadban alkotói vágyat, ezt a szakmai mélyfúrást ne hagyd ki!

Találkozzunk a „Könyvek mentén”!

Hiszünk abban, hogy az irodalom közösségi élmény. Rendezvényeinken mindig lesznek jelen a Neves Írók Iskolája, a Mogul Kiadó írói és szakemberei közül, akikkel közvetlenül is megismerkedhetsz. Legyen szó a jövő technológiájáról, egy új barátságról vagy az írói mesterség titkairól – nálunk te vagy a főszereplő.

A részvétel lehetősége adott, a hangulat garantált, már csak te hiányzol!

Számítunk az Imádom a könyveket közösségünk tagjaira. Melyik eseményünkre jössz el először? Írd meg nekünk kommentben, vagy jelezd részvételedet az eseményeinknél!

Micsoda délután, este volt! Könyves bloggerként nem is kívánhatnék inspirálóbb élményt, mint amit a Mogul Kiadó idei első író-olvasó találkozóján kaptunk. A helyszínválasztásért külön piros pont jár a kiadónak: a Margaux Kávézó elegáns, mégis barátságos miliője tökéletes hátteret biztosított ezekhez a mély és sokszor vidám beszélgetésekhez, a levegőben pedig érezni lehetett az irodalom iránti rajongást.

Az estet Óvári Luca vezette, aki lenyűgöző profizmussal és empátiával kérdezte szerzőtársait, míg végül ő maga is a „vallatószékbe” került.

Mason Murray: A rutin és a misztikum találkozása

A beszélgetéssorozatot Zibriczki Zoltán, azaz Mason Murray nyitotta, aki már több mint 30 éve oszlopos tagja a hazai irodalmi életnek. Zoli elmesélte, hogy már háromévesen a betűk bűvöletében élt, és azért kezdett írni, mert gyerekként úgy érezte: ő másképp mesélné el a történeteket. Fő zsánerei a thriller és a misztikum, műveiben szívesen boncolgatja a psziché mélységeit és a megmagyarázhatatlan jelenségeket. Megtudhattuk tőle, hogy írás közben gyakran több szálon futtatja az eseményeket, sőt az időben is ugrál, ami néha még őt is kihívások elé állítja.

Andrea: Gyógyítás szavakkal

Ezt követően Andrea (Dobos Andrea) foglalt helyet Luca mellett. Andrea íróként és spirituális tanítóként a lélek dolgaival foglalkozik. Tavaly megjelent első könyve, A világon valósága, a prenatális (születés előtti) nyelv nehéz témáját dolgozta fel. Most készülő, Benned az Új Világ című kötetével az fizikai és spirituális világ műdödésének összefüggéseire, az önreflexió fontosságára hívja fel a figyelmet. Számára az írás egy eszköz, amellyel segíteni szeretne másoknak túllépni az elakadásokon.

Eren: Unikornisoktól a sötét fantáziáig

A harmadik szerző Eren volt, aki elárulta, hogy már óvodás kora óta történeteket sző; első emlékei unikornisokról és csontváz kalózokról szóltak. Bár még most is nagyon fiatal – gimnazista –, ma már komolyabb vizeken evez: természetfeletti fantasy világokat épít démonokkal, istenekkel és bukott angyalokkal. Jelenleg a Két Világ Koronája című művén dolgozik, ami még idén meg fog jelenni a Mogul Kiadó gondozásában, de már a fiókban van egy másik trilógia első kötetének – 2024-ben befejezett – kézirata is , amelyben egyik családtagja, valamint egy barátnője és jómaga is felbukkannak majd egy-egy karakterben elrejtőzve.

Zara Zhavon: Humor és adrenalin

Luca negyedik beszélgetőpartnere Poka, azaz Zara Zhavon volt. Zara 2022-ben debütált a Shalini – A pokol vizén élni című könyvével, amelyet az Allergia macskanőre követett. Írásait egyedi, sodró lendület és sajátos humor jellemzi. Civilben extrém sportokkal foglalkozik, és ezek a pörgős, olykor veszélyes élmények köszönnek vissza akciódús krimijeiben is. Érdekesség, hogy őt gyakran a történet közepe indítja el, amihez aztán utólag írja meg az előzményt (ok-okozati összefüggéseket) majd a kifejletet.

Fordított szerepek: Óvári Luca a mikrofon másik végén

Az este egyik legizgalmasabb pontja az volt, amikor Zoli (Mason) átvette a kérdező szerepét, és Óvári Lucát faggatta. aki elmesélte, hogy írói vénája már óvodás korában megmutatkozott: mivel még nem tudott írni, képregényszerű rajzokat készített, és a maga által alkotott történetfüzérekkel szórakoztatta heti rendszerességgel a szomszéd gyerekeket. Később a sci-fi, a tudományos fantasztikum irányába fordult, amiben civil informatikai pályája is szerepet játszott. Bár vonzzák az új kihívások, egyelőre marad saját, jól felépített univerzumában, mert úgy érzi, rengeteg elmeséletlen sztorija van még ott.

Kerekasztal: Hogyan születik a könyv?

A rendezvény zárásaként mind az öten az asztal köré gyűltek egy kerekasztal-beszélgetésre. Itt fény derült a „műhelytitkokra” is:

Míg Eren és Luca szigorúan fejezetről fejezetre haladnak. Eren először fejben dolgozza ki a részleteket, míg Luca társadalmi sci-fijei kifogyhatatlanok a megírásra váró történeket illetően. Mason szereti az ütős indítást, de előfordul, hogy ő maga sem tudja az elején, hová fut ki a vége, mert a karakterek néha „elviszik” a sztorit. Zara nagyon tudatosan használja a szabadidejét a történetei megalkotására és könyvről könyvre lesz magabiztosabb író. Andrea a saját tapasztalatait és megéléseit építi bele könyveibe, nála a hitelesség és a mások megsegítése a hangsúlyos.

Lelkesítő volt látni ezt az öt különböző egyéniséget, akikben egy közös: az írás iránti olthatatlan vágy. Köszönjük a Mogul Kiadónak ezt a felejthetetlen estét a Margaux Kávézóban – mi, olvasók, már várjuk a folytatást!

Írta: Kotka

A Két Világ Koronája megjelenésével nem lezárul számomra egy történet, hanem inkább egy új szakasz kezdődik. Az írás számomra nem egy egyszeri projekt, hanem egy folyamatos építkezés, ezért nemhogy abbahagyni nem tervezem, hanem már most több ötleten és kéziraton dolgozom párhuzamosan.

Ahogy ígértem, a Két Világ Koronája második részének kéziratát már elkezdtem írni. Ez a történet tovább viszi mindazt, amit az első részben megalapoztam, de közben egy tágabb, összetettebb irányba is elindul. A világ bővül, a konfliktusok mélyülnek, és olyan kérdések kerülnek előtérbe, amelyek az első részben még csak a háttérben húzódtak meg.

A folytatásról annyit mindenképp elmondhatok, hogy a történet középpontjában Hell trónra jutása áll majd. Ő az első kötet főszereplőjének, Sorennek a gonosz bátyja, aki a szörnybirodalom rangidős trónörököse. Az első rész végén már találkozhattok azokkal az apró jelekkel, amelyek a Soren és Hell kapcsolatát meghatározó konfliktust előrevetítik. A folytatás két évvel az első kötet eseményei után veszi fel a fonalat, egy megváltozott helyzetben, ahol a szereplőknek új kihívásokkal kell szembenézniük, és a döntéseik súlya is nagyobb lesz.

Ugyanakkor nem ez az egyetlen projekt, amin dolgozom.

Van egy másik trilógia is a terveim között, amelynek első része már el is készült. Jelenleg úgy érzem, hogy ezt a történetet szeretném előbb az olvasók elé hozni, mert egy teljesen más hangulatot és világot képvisel. A címét egyelőre nem árulnám el – nem azért, mert titkolni akarom, hanem mert még változhat. A műfaja viszont biztos: egy természetfeletti thriller. Az első rész talán még nem ad minden kérdésre választ, és nem lesz azonnal egyértelmű, miért is “természetfeletti” a történet, de a folytatások során ez fokozatosan kirajzolódik majd, és minden a helyére kerül. Számomra pont ez a rétegezettség teszi igazán izgalmassá ezt a projektet.

Ezzel párhuzamosan egy harmadik kéziraton is dolgozom, bár ennek befejezése várhatóan a Két Világ Koronája második része utánra tolódik. A történet alapjai már most is stabilak, és számomra különösen izgalmas, mert egy sötétebb hangvételű, grimdark világban játszódik. Itt a karakterek döntései nem fekete-fehérek, és minden lépésnek komoly következménye van. Ez egy olyan történet, ahol a határok folyamatosan elmosódnak, és ahol az olvasónak is újra kell értelmeznie, mit tart helyesnek.

Címeket ugyan még nem osztok meg, de talán egy kis betekintést adhatok a karakterekbe. Az új trilógia központi szereplője Noah lesz, míg a másik készülő történetben Reiznek hívják majd a főszereplőt. Mindkét karakter teljesen más utat jár be, és számomra is az egyik legérdekesebb része az írásnak az, hogy figyeljem, hogyan formálódnak a történet során, és milyen döntések mentén válnak azzá, akikké.

A jövőbeli terveimről egyelőre ennyi elég, úgy érzem, mert nem szeretnék túl sok mindent elárulni. Szeretem, ha marad egy kis rejtély a történetek körül – és talán így még izgalmasabb lesz számotokra is, amikor egy-egy részlet végül a helyére kerül.

Remélem, sikerült felkeltenem az érdeklődéseteket, és velem tartotok a következő történetek során is.

Írta: EREN

Amikor írni kezdek, sosem üres térből indulok. Mindig ott vannak velem azok a történetek, amik valamilyen módon hatottak rám – akár egy könyv lapjain, akár egy képernyőn keresztül. Nem arról van szó, hogy másolni szeretnék, sokkal inkább arról, hogy ezek a világok formálják azt, ahogyan én látom a történetmesélést.

Könyvek közül például meglepő módon nagy hatással volt rám Az Éhezők Viadala. Őszintén szólva nem vagyok a booktok rajongója, és általában nem is hallgatok könyvajánlókra. Ezt a könyvet is ajándékba kaptam, és végül a sok pozitív visszajelzés miatt adtam neki esélyt. Nem bántam meg. Bár a cselekményt néha kicsit lassúnak éreztem, a történet súlya és mondanivalója teljesen magával ragadott. A gazdagok és szegények közötti különbségek ábrázolása különösen erős volt számomra, és ijesztő belegondolni, hogy a valóságban is léteznek ehhez hasonló helyzetek.

A jelenlegi kedvencem viszont egészen más világ: a Démoni út nagymestere. Ez egy kínai kultivációs történet, tele tragédiával és összetett karakterekkel. Talán pont ez fogott meg benne a legjobban – itt nincsenek egyértelműen gonosz szereplők. Mindenki tett jót és rosszat is, és a karakterek döntései mögött gyakran fájdalmas múlt húzódik meg. Ez a fajta morális szürkeség nagyon inspiráló számomra íróként, mert sokkal közelebb áll az élethez, mint a fekete-fehér történetek.

Az Unbreakable, a Légió sorozat első része, szintén nagy hatással volt rám, főleg a feszültség és a világépítés miatt. Igazi fantasy, ami folyamatosan fenntartja az érdeklődést, és pont a legizgalmasabb résznél ér véget – ami egyszerre frusztráló és zseniális. A főhős karaktere különösen szimpatikus volt, és kicsit sajnálom, hogy nem kap akkora figyelmet, mint más hasonló könyvek.

A filmek és sorozatok terén is hasonló élmények érnek. A Chainsaw Man például vegyes érzéseket keltett bennem. Az eleje lassabban indult, de később annyira felpörgött, hogy teljesen beszippantott. A befejezése nem volt klasszikus happy end, mégis működött – és talán pont ezért maradt meg bennem.

A Stranger Things már első perctől kezdve az a típusú történet volt, amit szeretek. Olyan, ami beszippant, és nem enged. Volt, hogy órákon át néztem, mert egyszerűen mindig a legjobb résznél hagyták abba az epizódot. Ez a fajta ritmus és feszültségépítés szintén inspirál.

A Solo Leveling pedig egy érdekes példa arra, hogyan tud egy történet fejlődni. Az elején még kicsit egyhangúnak tűnt, de ahogy haladt előre, egyre izgalmasabb lett, és végül alig tudtam letenni. Most már kifejezetten várom, hogyan zárul.

Ezek a történetek mind hozzátettek valamit ahhoz, ahogyan én gondolkodom az írásról. Nem csak szórakoztatnak, hanem tanítanak is: karakterekről, döntésekről, feszültségről és arról, hogyan lehet egy történetet igazán emlékezetessé tenni. És talán egyszer az én történetem is ilyen hatással lesz valakire.

Írta: EREN

9 hónap múlva nem ugyanaz az ember leszel 🔮

Ez nem egy projekt, amit megint félbehagysz.

Hanem az a könyv, amit mindig is meg kellett volna írnod.

9 hónap múlva egy kész regény lesz a kezedben.

---

Mi vár rád?

9 hónap fókuszált alkotás – Az alapozástól a végső simításokig.

Maximum 8 fős privát kör – Valódi figyelem a Te történetedre.

Személyes visszajelzés – Havi konzultációk a fejezeteidről.

Írói közösség – Hogy ne érezd magad egyedül a monitor előtt.

Az idővonal:

1. hó: Mag (Ötlet)

2-3. hó: Ív (Vázlat)

4-7. hó: Merülés (Az írás folyamata)

8-9. hó: Finish (Szerkesztés & kész könyv)

Díj: 3 x 140.000 Ft (3 részletben) is fizethető, vagy 300.000 Ft egyösszegben.

Határidő: csatlakozz a képzés indulása előtti szerdáig

Indulás: minden páratlan hónap 3. hétfője

Van valami nagyon érdekes dolog abban, amikor egy szereplő már nem csak az én fejemben létezik. Minimum két évig csak a képzeletemben éltek. Azóta már nevet és szerepet is váltottak, sőt az egész történet teljesen más volt, amikor a gondolataimba költözött.

Az egyetlen dolog, ami lassan öt év alatt nem változott, az a külsejük. A sok-sok éven át nagyon részletesen elképzeltem őket, így elég nagy kihívásnak bizonyult úgy “világra hozni” őket, ahogyan a gondolataimban éltek. Miután mindegyik karakter az elképzelésem alapján elkészült, úgy döntöttem, hogy bemutatom őket nektek képeken is, amiket hétről hétre láthattok a közösségi oldalaimon.

Amikor elkezdtem dolgozni a könyvemen, igyekeztem minél jobban leírni őket a szavaimmal. Soren, a főszereplő, aki igazságos és jólelkű, viszont elég kemény húzásai is vannak. A testvére, Clodette, aki szófogadatlan, időnként flegma, de mindig együttműködő és jószívű. A legjobb barátja, Zero, aki mindig vicces, optimista, megértő. És még sokan mások…

Most pedig ott állnak előttem. Szinte egymás mellett. És én hétről hétre bemutathatom őket nektek.

Ahogy kiteszek egy új képet, és mellé írok néhány gondolatot róluk, mindig felmerülnek bennem a kérdések. Vajon ti mit láttok bennük? Ugyanazt a bátorságot? Ugyanazt a bizonytalanságot? Észre fogjátok-e venni azt a belső vihart, amire én is csak a könyv megírása folyamán figyeltem fel? Az egyikük talán első pillantásra nyitottnak és derűsnek tűnik – de én tudom, milyen döntéseket kell majd meghoznia. A másik keményebbnek látszik, szinte sebezhetetlennek, de én tudom, hogy a múltjának nehézségei tették ilyenné. Van köztük olyan is, aki látszólag könnyed és játékos, de amikor eljön az idő, ő is kész lesz kockázatot vállalni.

Ahogy posztról posztra haladok, azt érzem, mintha nemcsak én ismerném meg őket egyre jobban, hanem ti is. És ez valami egészen új élmény számomra íróként. Mert eddig a történeteim zárt világok voltak – kéziratban, a laptopomon, az asztalfiók mélyén. Most viszont a készülő könyv szereplői már a megjelenés előtt kapcsolatba léphetnek a jövőbeli olvasóikkal.

Őszintén remélem, hogy mire a könyv a kezetekbe kerül, már nem idegenként találkoztok velük. Hogy amikor egy-egy döntéshelyzetbe kerülnek, vagy egy csata kellős közepén állnak, nemcsak izgalmat éreztek majd, hanem aggódást is. Mert ismeritek őket. Mert már most elkezdtetek kötődni hozzájuk.

Számomra ez az egész folyamat egy külön történet a történeten belül. Egy utazás, ahol nemcsak a szereplők fejlődnek, hanem én is. És miközben megmutatom őket, hiszek abban, hogy mások számára is jelentenek majd valamit. És talán ez az egyik legszebb része az írásnak: amikor a képzeletből közösség lesz. Amikor a fejemben megszületett alakok lassan a ti szívetekben is megtalálják a helyüket.

Én már most nagyon drukkolok nekik. És remélem, hogy ti is!

Írta: EREN

M. Baranyai Anikó vagyok, a Mogul Kiadó vezetője (ezt csak tájékoztató jelleggel biggyesztettem ide). Ritkán lépek elő olvasóként, akkor is inkább szóban szoktam megnyilvánulni azok felé, akik kíváncsiak a véleményemre, azonban úgy döntöttem idén ez másképp lesz. Írásba adom, így többen is megismerhetik mit gondolok az általam olvasottakról, röviden.

Aki találkozott és beszélgetett már velem, tudhatja, hogy nem jelenik meg úgy könyv a kiadónk gondozásában, amit a megjelenés előtt ne olvasnék el. Ennek egyszerű oka van: Szeretem ismerni az íróink munkásságát, és mindig megnyugvással tölt el, hogy minőségi, gondolkodtató, szórakoztató és segítő történeteket adunk az olvasóink kezébe.

Az egyik könyvsorozatunk második kötetének - 2025 évvégi - megjelenése kapcsán rögtön duplázással indítok. Óvári Lucától az EGO sorozatának első és második részéről olvashatjátok először az olvasói véleményem, röviden:

Az első, Az ego, ami túlélt engem erős, nyugtalanító belépő egy olyan világba, ahol a Szimuláció és a Valóság közti határ nemcsak technológiai kérdés, hanem mélyen pszichológiai és morális tét.

Az első rész feszesebb, hidegebb, elemzőbb hangvételű: az identitás széthasadását, az ego túlélési mechanizmusait és a rendszer embertelen logikáját állítja fókuszba. Olvasás közben folyamatosan az az érzésünk, hogy minden mozdulat mögött kontroll, manipuláció és elfojtás húzódik meg.

A második rész, Az ego, ami túlélte őt ehhez képest sokkal intimebb és érzelmileg nyitottabb könyv. Miközben tovább mélyíti a világ mitológiáját és filozófiai kérdéseit, hangsúlyosabban fordul az emberi kapcsolatok, a kötődés, az elengedés és az emlékezés fájdalma felé. Itt az ego már nem csupán túlél, hanem akadállyá is válik: meg kell érteni, mikor véd, és mikor pusztít.

A két kötet együtt válik igazán érthetővé. Az első rész inkább kérdez és szembesít, a második válaszokat nem ad, de érzelmi értelemben feloldásokat kínál. Ami az elsőben hideg gondolatiság, az a folytatásban húsba vágó tapasztalattá alakul. Ritka az olyan sci-fi sorozat, amely ennyire következetesen meri ötvözni a rendszerkritikát, a pszichológiai mélységet és a lírai érzékenységet. Ez nem csupán egy történet elindítása két kötetben, hanem egy belső utazás: az egó megértésétől annak elengedéséig.

Ajánlom szívből azoknak, akik szeretik a gondolatébresztő témákat, akik gyakran keresik a válaszokat a világunk működésére, az irányra, amerre a mindennapjaink tartanak, sejtetve a jövőt, amit még formálhatunk jobbra.

Luca, várom a folytatást. Bízom benne, hogy idén arról is olvashatjátok majd a véleményen.

A könyveket itt tudjátok beszerezni: https://shop.konyvmogul.hu/ovari-luca 

Ez az a könyv, ami nem csupán egy tanácsadó kötet, hanem egyfajta „iránytű” a modern párkapcsolati káoszban. A Házasság Hete idején különösen fontos, hogy a párok megálljanak egy pillanatra, és eszközt kapjanak a kezükbe kapcsolatuk felfrissítéséhez. Ez a könyv pontosan ezt a kapaszkodót nyújtja. Különösen aktuális és hiánypótló olvasmány Dérer Zsolt: „A boldog házasság nagykönyve” című kézirata, amely praktikus útmutatót kínál a párok számára a harmonikus és tartós kapcsolat kialakításához.

Huszonévesnek lenni a mai világban egyszerre szabadság és teljes bizonytalanság. Amerre nézek, azt látom, hogy a kapcsolatok eldobhatóak, a Tinder-kultúra pedig megtanított minket arra, hogy mindig csak egy „húzásra” legyünk a következő lehetőségtől. Még nem vagyok házas, sőt, néha még abban sem vagyok biztos, hogy a generációm hisz-e még az „ásó, kapa, nagyharang” erejében. De én hiszek benne. Keresem azokat a régi, sziklaszilárd értékeket, amiket a nagyszüleimnél láttam, és ezért vettem a kezembe Derer Zsolt kötetét.

Ami leginkább megfogott, az az, hogy a könyv nem akarja „eladni” a házasságot egy rózsaszín mázzal leöntött tündérmeseként. Ehelyett kőkemény őszinteséggel beszél arról, hogy a boldogság nem egy állapot, amibe beleesünk, hanem egy döntés, amit nap mint nap meg kell hoznunk.

Miért ajánlom a hozzám hasonló értékkeresőknek?

• A tudatosság ereje: Ebben az életkorban hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a szerelem majd mindent megold. A könyv rávilágított, hogy a kommunikáció és a konfliktuskezelés olyan skillek, amiket tanulni kell – pont úgy, mint a szakmánkat vagy egy idegen nyelvet. Nagy hangsúlyt fektet az egymás iránti empátia és megértés növelésére, ami a hosszú távú elköteleződés alapja.

• Régi értékek, modern köntösben: Olyan értékeket emel ki, mint a hűség, a kitartás és az önzetlenség, de teszi ezt úgy, hogy közben nem érzed magad egy múlt századi prédikáción. Megérteti velünk, hogy a stabilitás nem unalmas, hanem a legnagyobb szabadság forrása.

• Gyakorlatias segítség: Nem csak filozófiai magasságokban beszél, hanem konkrét „szerszámkészletet” ad a kezünkbe. Számos valós életből vett példát és helyzetgyakorlatot tartalmaz, amik segítenek a felmerülő konfliktusok hatékony kezelésében és a közös nevező megtalálásában. Megtanít arra, hogyan figyeljünk a másikra, hogyan értsük meg a szükségleteit, mielőtt a sajátunkat helyeznénk előtérbe.

A szerző hangsúlyozza, hogy a boldog házasság nem egy szerencsés véletlen, hanem tudatos munka és odafigyelés eredménye. A párkapcsolat alapvető tartópilléreit veszi górcső alá, mint például a kommunikáció, a bizalom és az intimitás megörzése.

Számomra ez a könyv a Házasság Hete alkalmából nem csak egy olvasmány volt, hanem egy megerősítés. Megerősítés abban, hogy érdemes várni a valódi mélységre, és érdemes belefektetni a munkát egy kapcsolatba. Ha te is úgy érzed, hogy a modern randizási szokások felszínessége helyett valami maradandóra vágysz, olvasd el ezt a könyvet. Segít látni az utat, amin elindulva egyszer majd te is magabiztosan mondhatod ki az igent – nem csak a másiknak, hanem a közös útnak is.

Ez a könyv nem csak a házasoké. Ez a könyv mindannyiunké, akik hiszünk abban, hogy a szeretet hosszú távú befektetés, és a legszebb gyümölcsöket az a fa hozza, amit kitartóan gondoznak. Összességében Dérer Zsolt műve hasznos segítség lehet minden párkapcsolatban élő számára, legyen szó akár friss, még kialakulóban levő, akár több évtizedes együttélésekről. A Házasság Hete méltó kísérője lehet ez az írás, amely arra inspirál, hogy tegyünk aktívan a közös boldogságunkért.

Írta: Kotka

Sokan hiszik, hogy az írás magányos mesterség. Hogy a szerző bezárkózik a szobájába, és amikor hónapokkal később kinyitja az ajtót, a kezében tartott papírköteg már maga a kész remekmű. A valóságban azonban egy könyv megszületése nem egyéni teljesítmény, hanem értékteremtő párbeszéd a láthatatlan társalkotóval. Ebben a folyamatban az irodalmi szerkesztő nem csupán egy „hibajavító”, hanem a szerző legfontosabb szövetségese és a kézirat első, legkritikusabb olvasója.

„A szerkesztő nem megváltoztatja a hangodat, hanem segít, hogy tisztábban hallják.”

Íróként jómagam is hozzáértő szerkesztői kezek közé kerülök már minden egyes kéziratommal, és az elmúlt tizenhárom évben csak megerősödtem abban a hitemben, hogy a jó szerkesztő jót tesz az írásaimmal. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem voltam rossz kezekben, de a "pályám" elején még nem én választottam, hanem az akkori kiadóm adta a kéziratom olyan szerkesztőnek, aki nem volt kíváncsi arra, mit szeretnék az olvasóimnak adni. Nem kérdezett, nem beszélgettünk. Nem érdekelte a motivációm, és nem értette az írói énemet sem. Azóta ez szerencsére már nem így van... Hamarosan mesélek majd erről, egy másik blogbejegyzésben.

De most térjünk vissza oda, miért is kell a szerző mellé egy értő szerkesztő. A sokat olvasott és jól kérdező társ az alkotásban. Mert...

Létező jelenség a „szerzői vakság” és annak leggyakoribb okozója az író belső mozija, ami egyben a "csapdája" is.

Sokszor tapasztaltam, hogy a szerző fejében a történet minden színe, illata és motivációja élénken él. Ha az együttműködésünk során kérdésekkel bombázom, akkor lelkesen mesél, és olyan részleteket is elárul, ami a kéziratban egyáltalán nem olvasható. Így szokott kiderülni a karakterek motivációja, a bennük munkálkodó érzések "motorja", a miértekre adott érthetetlen reakciók előzménye. Mivel a szerző pontosan tudja például azt, miért nézett úgy a főhőse a harmadik fejezetben, és mi történt a két jelenet közötti tíz évben. Csak az olvasó nem... Mellette nem ül ott a szerző, amikor a történetet olvassa, és nem tud kérdezni tőle, nem lesznek válaszai. Csupán nem fogja érteni mi miért történik. A legnagyobb csapda éppen ez: a szerző gyakran azt is belelátja a szövegbe, ami valójában nincs ott. Nem írta le, nem építette bele a történetbe, csak a fejében létezik.

Az irodalmi szerkesztő feladata, hogy áthidalja ezt a szakadékot. Ő az, aki észreveszi, ha:

• Az író fejében lévő tudás nem jutott el a papírig, így az olvasó számára érthetetlen marad az üzenet.

• A történet „leül”, mert a cselekmény sehová sem tart.

• A karakterek laposak maradnak, és nem váltanak ki empátiát.

Vannak szerzők, akik féltik a stílusukat, vagy úgy érzik, a szerkesztő csupán „bele akar nyúlni” a víziójukba. Vannak, akik nem az olvasóknak írnak, hanem öncélúan; gőgösen vagy épp sértődéssel reagálnak a hozzáértő véleményekre, javaslatokra. Ilyenkor elzárkóznak, és védekeznek. Nem értik, hogy a szerző és a szerkesztő egy csónakban evez, ahol a cél a lehető legjobb olvasási élmény okozása azok számára, akik majd kezükbe veszik a könyvet. Az együttműködés elutasítása azonban legtöbbször fájdalmasan meglátszik a végeredményen. Szerkesztői kontroll nélkül a kézirat gyakran belefullad a saját súlyába:

• Túlírások: Oldalakon át hömpölygő leírások, amik nem viszik előre a sztorit.

• Logikai ellentmondások és lyukak: Amikor a főhős a 20. oldalon még barna szemű, a 150.-en pedig már kék, vagy olyan információk birtokában van, amikről nem is tudhatna.

• Kihasználatlan potenciál: A történet ígéretes, de a szerkezet szétesik, az olvasó pedig a felénél csalódottan teszi le a könyvet, mert elveszett a részletekben.

A cél: A legjobb verzió

Egy jól megválasztott szerkesztő abban segít, hogy a kéziratból kihozza annak legtisztább, legütősebb formáját. Nem a saját ízlését erőlteti az íróra, hanem tükröt tart elé: segít elsimítani a döccenőket, mélységet ad a karaktereknek, és biztosítja, hogy az írói üzenet pontosan ott és úgy találja el az olvasót, ahogy azt a szerző megálmodta.

A jó könyv élmény. A jó szerkesztés pedig az a láthatatlan munka, ami garantálja, hogy ez az élmény ne szakadjon meg egyetlen logikai baki vagy feleslegesen túlírt bekezdés miatt sem.

Kedves Szerzők! Ne féljetek a szerkesztőtől. Ő az utolsó védvonal köztetek és a csalódott olvasó között.

- - - - - - - 

Az elmúlt években számos szerkesztőt megismertünk; az általunk kipróbáltak közül van, akivel számos közös könyv született meg a kiadónk égisze alatt (amiket még sok fog követni), és van, aki sajnos nem hozta az általunk elvárt minőséget. Ez utóbbi felismerése után döntöttünk úgy, hogy szerkesztői képzéseket indítunk, segítő kezet nyújtva azoknak, akik elkötelezettek a hazai irodalom mellett, azonban a tudásuk még nem elégséges az ambíciójukhoz. A "szerkesztői szem" fejleszthető, ami általánosan és zsánerspecifikusan is része az oktatásunknak. Ha úgy érzed, szakmailag fejlődnél vagy épp elsajátítanád az irodalmi szerkesztői ismereteket és új karrierbe kezdenél, akkor jelentkezz bátran a márciusban (2026.03.21-én 10 h-tól, online) induló kiadói szerkesztő kurzusunkra: itt.

Leda D’Rasi neve már összeforrott a feszültséggel és a sötétebb tónusú történetekkel, de a Lady Revans című regényével egy egészen új, ragyogó arcát mutatja meg: ez a szerző első kirándulása a történelmi romantikus zsáner világába. A Rebellis hölgyek sorozat első kötete bebizonyítja, hogy a szerző a 19. századi Anglia kosztümös díszletei között is otthonosan mozog, ahol a fűzők szorítása mögött vad szenvedély és lázadó szellem feszül.

Kaland és romantika a régensség korában

Vannak nők, akik nem elégszenek meg a hímzéssel és a teázással, miközben a sorsukról férfiak döntenek. Leda D’Rasi a Lady Revans-szal egy olyan hősnevet teremtett, aki nemcsak a báltermek fényében, hanem a tenger sós szelében is megállja a helyét. Ez a könyv egy érzelmi hullámvasút, ahol a bosszúvágy és a szerelem egymásba fonódik, és ahol a becsület fontosabb, mint a nemesi származás.

A regény a klasszikus történelmi romantika legszebb hagyományait követi, de a szerzőre jellemző dinamizmussal és mélységgel fűszerezi azt. Nem egy cukormázas lányregényt kapunk, hanem egy ízig-vérig kalandos történetet. A 19. századi Anglia merev társadalmi szabályai tökéletes ellentétben állnak a főhősnő szabadságvágyával.

Leda D’Rasi mesterien festi le a kort: a suhogó selymeket, a gyertyafényes estélyeket és a titokzatos kikötők mélyét. De a Lady Revans több, mint egy kosztümös dráma. Ott lüktet benne a „Nemesek réme, szegények példaképe” mottó, ami egyfajta robin hood-i ízt ad a történetnek. A főhősnő nemcsak a szívéért, hanem az igazságért is küzd, ami rendkívül modernné és szerethetővé teszi a karakterét.

A kettős élet és a tiltott vonzalom

A regény központi motívuma a kettős identitás. Hogyan lehet valaki egyszerre kifinomult lady és egy titokzatos küldetés végrehajtója? A szerző remekül adagolja a feszültséget: minden bál egy potenciális lebukás, minden lopott pillantás egy újabb veszélyforrás.

És persze ott a szerelem. Az a fajta vibrálás, ami két olyan ember között születik meg, akik tudják, hogy nem kellene egymáshoz vonzódniuk, mégsem képesek ellenállni a gravitációnak. A romantikus szál nem öncélú; szervesen épül be a cselekménybe, mozgatja a szálakat és nehéz döntések elé állítja a szereplőket. A párbeszédek szellemesek, az érzelmek pedig mélyek és hitelesek.

Miért érdemes elolvasni?

A Lady Revans egy igazi „page-turner”, amit nem lehet letenni. Leda D’Rasi stílusa ebben a zsánerben is kifinomult és gördülékeny. Ez a könyv azoknak szól, akik:

• imádják a Jane Austen vagy Julia Quinn világát idéző hangulatot, de több kalandra vágynak,

• szeretik az erős, független női karaktereket,

• odavannak a „titkos identitás” és a „bosszúból szerelem” típusú történetekért.

Ez a szerző első történelmi romantikus könyve, de a professzionalizmusa azt sugallja, mintha mindig is ezt írta volna. A Rebellis hölgyek sorozat első része magasra teszi a lécet, és az olvasó az utolsó lap után azonnal a folytatást követeli majd.

Írta: Kotka

Amennyiben szeretnéd elolvasni, itt beszerezheted: https://shop.konyvmogul.hu/leda-drasi-lady-revans-konyv