Oké, gyerünk, tempó-tempó, folytassuk! Egyrészt mert rengeteg a mondandóm, és – bármilyen hihetetlen is – a kezem nem jár olyan gyorsan, mint a szám, másrészt pedig igyekszem a feltoluló emlékek kedvére tenni, mert bevallom, kicsit félek, mit művelnek odabent, ha nem kapják meg a nekik járó…
30 év az írói pályán. Leírni is gyönyörű. Hát még belegondolni, mennyi minden történhetett, mennyi írás születhetett ennyi idő alatt! Mason Murray azon szerencsés szerzők egyike hazánkban, aki elmondhatja magáról, hogy több évtizede halad az írói pálya olykor sima, máskor igencsak rögös útján. Ezen…
Jajj, gyerekek! Ha tudtam volna, hogy ekkora buli naplót írni, hát Holdanyámra mondom, már évszázadokkal ezelőtt elkezdtem volna papírra vetni nem mindennapi memoáromat. Tiszta mázli, hogy az agyam még ennyi idő távlatából is tipp-topp, és simán jönnek az emlékek. Sőt! Az nem is kifejezés, hogy…
„Szeretek emberek között lenni.” – gondolom én, majd rögtön kuncoghatnékom támad a kijelentésben rejlő ellentmondáson. Mert – tádám, ez egy vallomás – introvertált vagyok. Nagyon.
Introvertáltságomból adódóan ezért én nem feltétlenül veszek aktívan részt nyüzsgő tevékenységekben, inkább csendes…
Nem is olyan régen írtam egy könyvértékelést, aminek az „Őrület kontra zsenialitás” címet adtam. Az a bizonyos írás egy elsőkönyves szerző, Josh Neare könyvéről készült, és azt hiszem, abban a pillanatban biztos volt, hogy az értékelés után interjú is készül, amint világossá vált, milyen különleges…
„Egy elsőkönyves szerző briliáns bemutatkozása”. Ezzel a címmel íródott nemrégiben értékelés Óvári Luca első könyvéről. Aki nem olvasta, feltétlenül pótolja, közvetlenül az után, hogy ennek az interjúnak a végére ért. Előbb ismerjétek meg egy kicsit közelebbről az írónőt.
Első könyved a 95. Ünnepi…
Igen, tudom, hogy mindig azt mondom, szeretem, ha egy könyv befurakodik az agyamba, újat mutat, figyelni kell, és megmozgat az összetettségével. Ez mind igaz, ugyanakkor az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy időnként én is elfáradok az „agyalásban”. Kivétel erősíti a szabályt. És mi erősíti…
Még egy újdonság, amit az Ünnepi Könyvhét nyújtott az olvasóknak és bár nem olvastam az összes friss megjelenést, mégis, látatlanban is azt mondom: a Hangzavar mind közül a legegyedibb! Olyan, mint egy írásba foglalt Salvador Dalí festmény…. (Tudom, tudom, érdekes hasonlat, és később okvetlen ki is…
Hogy is van az a dolog a töltött káposztával? Hogy felmelegítve csak az jó? Vagy még az sem? Nem emlékszem pontosan, hogy hangzik ez a szólás, de a mondandója lényegére igen: új dolgok, oké; régi dolgok újra húzva, nem oké.
A mai világban sok mindenre lehet ezt a filozófiát alkalmazni:…
Az Ünnepi Könyvhetet azért (is) szeretem, mert sok kiadó és szerző időzíti erre a jeles könyves rendezvényre a friss megjelenéseket. Ez egyrészt egyfajta tisztelgés, amellyel a nagymúltú esemény előtt hajtanak fejet, másrészt nyilván a történethez az is hozzátartozik, hogy az ilyenkor megjelenő…
