Így készül a könyv 1.

Az irodalmi szerkesztő szerepe és munkája

Azok körében, akik könyvkiadáson gondolkodnak, felmerülhet a kérdés, vajon szüksége van-e irodalmi szerkesztőre? Mi minden esetben, minden kiadásra szánt kézirat esetében lényegesnek, sőt elengedhetetlennek tartjuk. Szerkesztőink közül felkértük Tas Mártát, hogy foglalja össze, mi is a dolga az irodalmi szerkesztőnek.

igykeszul.jpg

“A szerkesztői munka

A legtöbb könyv általában nemcsak az író műve, hanem a szerző, a fordító (ha van) és a szerkesztő munkájának közös gyümölcse. Leegyszerűsítve úgy is mondhatnánk, hogy a szerző felelős a könyv tartalmáért, a szerkesztő pedig az olvasóbaráttá alakításáért.

A szerkesztő munkája a könyvvel való ismerkedéssel kezdődik: elolvassa a kéziratot vagy a fordítást, és közben ki is alakul róla a véleménye: valahol soknak érzi a szöveget, valahol kevésnek, valamit érthetetlennek vagy logikátlannak talál. Gyakori hiba például a terjengősség, túlírtság, amikor a mondanivaló szempontjából felesleges vagy ismétlődő részekkel van tele a szöveg. Ezeket az észrevételeit aztán megbeszéli a szerzővel, szerkezeti és tartalmi változtatásokat javasol, logikus szerkezetre, világos megfogalmazásra, egyszóval érthetőségre törekszik.

Shallow DOF, focus on editor and nib of pencil.A szerkezeti áttekintés után következik a nyelvi javítás. Fordítás esetén előfordulhat, hogy az eredeti szöveget is össze kell vetni a fordítással és javítani. De legyen szó akár magyar szerző munkájáról, akár fordításról, most is az érthetőség a fő szempont: a szerkesztő átírja a szöveget úgy, hogy a stílus mindenhol a könyv műfajához illeszkedjen, kijavítja a helyesírási hibákat, figyel a nyelvhelyességre, kiszedi például a magyartól idegen szerkezeteket (germanizmusok, felesleges vagy hiányos névelőhasználat, szórendi problémák), figyel az idegen szavak használatának indokoltságára és arányára, a szóismétlésekre, az alany és az állítmány egyeztetésére és így tovább. A szerzőnek természetesen ezekről a változtatásokról is tudnia kell.

A könyvet végül technikai szempontból is rendbe kell tenni. Ide tartozik a nevek, címek, számozások, jegyzetek, a tartalomjegyzék ellenőrzése és egységesítése, az illusztrációk kiválogatása és a könyv végső formájának kialakítása.

A szerkesztő munkájának az a célja, hogy minden döntésével és változtatásával az írói szándékot segítsen megvalósulni úgy, hogy a kész könyv az adott célközönség számára végül minél érthetőbb és olvashatóbb legyen.”