Igen, tudom, hogy mindig azt mondom, szeretem, ha egy könyv befurakodik az agyamba, újat mutat, figyelni kell, és megmozgat az összetettségével. Ez mind igaz, ugyanakkor az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy időnként én is elfáradok az „agyalásban”. Kivétel erősíti a szabályt. És mi erősíti…

Még egy újdonság, amit az Ünnepi Könyvhét nyújtott az olvasóknak és bár nem olvastam az összes friss megjelenést, mégis, látatlanban is azt mondom: a Hangzavar mind közül a legegyedibb! Olyan, mint egy írásba foglalt Salvador Dalí festmény…. (Tudom, tudom, érdekes hasonlat, és később okvetlen ki is…

Hogy is van az a dolog a töltött káposztával? Hogy felmelegítve csak az jó? Vagy még az sem? Nem emlékszem pontosan, hogy hangzik ez a szólás, de a mondandója lényegére igen: új dolgok, oké; régi dolgok újra húzva, nem oké. A mai világban sok mindenre lehet ezt a filozófiát alkalmazni:…

Az Ünnepi Könyvhetet azért (is) szeretem, mert sok kiadó és szerző időzíti erre a jeles könyves rendezvényre a friss megjelenéseket. Ez egyrészt egyfajta tisztelgés, amellyel a nagymúltú esemény előtt hajtanak fejet, másrészt nyilván a történethez az is hozzátartozik, hogy az ilyenkor megjelenő…

Többször mondtam, hogy sajátosan viszonyulok a könyvekhez. A végtelenségig elmélkedő típus vagyok, aki még a betűtípusok mögött is tartalmat akar felfedezni. Ezen okból kifolyólag szeretek a címen is elgondolkodni, mert hiszem, hogy már önmagában az elárul valamit. Csakhogy nem a könyvről. A…