Kemény témák, súlyos események. Ezek jellemzik Katie Drift írásait, köztük a legújabbat, amely a Könyvfesztiválra érkezik. Írói munkásságáról faggattuk a szerzőt.

Külföldön élsz, szép nagy család, három gyerek mellett írsz. Mit gondolsz, mennyivel másabb neked külföldről könyvet kiadni itthon, mintha személyesen is jelen lennél?

Magában a kiadásban az a tény, hogy külföldön élünk nem okozott, okoz gondot vagy problémát. Szerencsére az internet világában (már ha van) ez gyorsan és folyamatosan működik, hála a Mogul Kiadó munkatársainak. A nehézséget a találkozásokon, dedikálásokon, rendezvényeken való részvétel jelenti, hiszen fél, egy óra alatt nem tudok ott lenni a helyszínen, és valljuk be az utazás nem olcsó dolog, illetve ez nekem nem csupán pár órás „kaland”, hanem akár egy hétbe is átcsúszhat, ami a család miatt elgondolkodtató.

Első könyved 2018-ban jelent meg, „A Kínzó -Egy gyilkosságsorozat története” címmel. Idén pedig jön „A képzelet nyolc bugyra”, amely egy novelláskötet. Eddig megjelent írásaidban nem éppen könnyed témákat dolgozol fel, sőt! Gyilkosság, emberi gonoszság, lelket sanyargató események. Miért vonzanak téged annyira ezek a témák?

Ezt így kijelenteni, hogy vonzzanak, nem merem. Mindenki vágyik könnyed laza, témákra, romantikára, szerelemre. Én is, de ezt megélni szeretem. Viszont ott a másik oldal, aminek a keserűsége vagy a fájdalma ugyanúgy közöttünk, velünk él, mint az első. Nem szabad és nem is kell becsuknunk a szemünket, ha valami rosszat látunk vagy élünk át, hiszen ez is az élet része. Egy gyilkosság  vagy magának a halálnak a megírása nem könnyű dolog, ahogy a lélek gyötrelme sem. A Kínzó esetében átéltem minden fájdalmat, veszteséget, kínt, amin a szereplőim átmentek. Kerestem az okokat, hogy miért is tenne valaki olyat, mi viheti egyáltalán rá egy olyan cselekedetre,  ami miatt kioltja egy másik ember  életét. Számomra ezért különleges ez a könyv. Nem csak egy kemény sztori a naturális leírásával és plasztikus ábrázolásával, hanem az olvasó belelát a gyilkos fejében, szembesül a gondolataival, átéli az érzéseit. „A képzelet nyolc bugyra” is bejárja a lélek útvesztőit. Nem csak cukor és tejszínhab az élet, vannak nagyon sötét és visszataszító részei is. Mint az emberi gonoszság, vagy irigység, ami kapcsolatokat tesz tönkre. A gyarlóság és a hazugság, ami nemhogy nem könnyíti meg az ember létét, de még sokszor képes olyan szituációban kergetni, amit később – jó esetben – megbánunk vagy esetleg ahonnan már nincs visszaút. De mindig hagyok nyitva egy kiskaput, amin, ha küzdelmek árán is, de át lehet menni és lehet megváltoztatni, jobbá tenni a dolgokat.

Beszéljünk most A Képzelet nyolc bugyráról. Benne nyolc novella, tele mindennel, ami nem egy, de legalább 4-5 zsánerre jellemző. Félelem, érzelmek, misztikum, sci-fi, krimi. Hogy jött ez az egyveleg?

A novellák témáit szinte minden esetben a nagybetűs élet sodorta elém. Gondolok itt angol esszéből kikerekedett történetre, saját tapasztalatokra, átélt eseményekre, vicces szituációkra, amelyek megragadtak bennem annyira, hogy lapra kívánkoztak. Már csak egy sztorit kellett köre kanyarítani vagy csak leírni, úgy ahogy volt. Oké, a sci-fi ez alól kivétel, de bevallom, szívesen részt vennék egy felderítő küldetésben, ha nem is ilyen kalandokkal.

A könyv több különleges jellemzővel rendelkezik. Ezek közül az egyik, hogy saját grafikáiddal illusztráltad. Mesélj róla, hogyan jött az ötlet?

Már kislánykorom óta szeretek rajzolni... Igen, de nem. A külföldre költözésünk után voltak napok, hetek, amikor a srácok már suliban voltak, hogy úgy éreztem, megőrülök. Az írás nem ment, de van ceruza és lettek rajzok. Aztán jött az ötlet, ha már novellás, mi lenne, ha csavarnánk rajta egyet és lenne valami illusztráció, ami lezárja a történeteket. Így kialakultak a képecskék, aztán jöttek a hozzájuk kapcsolódó kreatívok is. A rajzolás egyébként megnyugtat és kikapcsol, nagyon szeretek rajzolni. Sőt, van egy természetesen könyvvel kapcsolatos vágyam is a rajzolással összekötve, amit szeretnék megvalósítani, de még nem szeretném lelőni a poént...

A könyv nem úgy épül fel, ahogy egy átlagos kötet. Hat kisebb novella egymás után jön sorban, míg a két legnagyobb, a könyvet megfordítva kapott helyet. Mondhatni két könyv az egyben. Ezek szerint szereted az egyedi megoldásokat?

Nem kis dilemma volt ebbe belevágni és köszönet érte Jánosi Reninek, a szerkesztőmmek, hogy felvetette ezt az ötletet is. Egyébként szeretem az egyedi ötleteket, eltérni a sablontól, valami mást adni, mint a megszokott. Ezt próbálom a történetekben is átadni és most ezzel a ritka könyvformátummal is.

A kettő az egyben könyvhöz dupla borító dukál, ami újabb speciális megoldás, az általában megszokott borítókhoz képest. Szerinted, hogy fogják az olvasók fogadni ezt az újdonságot?

Nagyon remélem és bízom benne, hogy érdeklődéssel és izgalommal fogják fogadni, hiszen valami újat tartanak a kezükben. Az első pillanatban talán el is gondolkodnak, hogy „oké, novellás, de akkor is mi a különleges benne”, "miért is kell megfordítani". De amikor belelapoznak, rájönnek, hogy miért: legyen kettő, de mégis egy. Ráadásul így választhat is az olvasó: vajon melyikkel is kezdjem?! Mit ad az egyik és mit a másik? Ezt még jobban erősíti a duplaborító, hiszen egy azon képet használtunk fel, csak más formában. A fordított újság már egy elterjedt forma a világban, egy könyv is lehet az.

Az első és a második köteted között két év telt el. Hogyan lesz a továbbiakban? A fejedben van már a következő könyv?

Igen. Sőt. Egy már papíron várja a befejezését, a másikból is jó néhány oldal készen van már. És megannyi ötlet szánkázik még a fejemben, amit szeretnék megírni. Azt elárulom, hogy nem a könnyed műfaj részesei ők sem...

Köszönjük az interjút, sok sikert kívánunk a kötethez!

Katie Drift könyve hamarosan megjelenik! A megjelenésig kedvezményesen előrendelhető a KönyvMogul webáruházban!

Az interjút készítette: Imádom a könyveket