Ő a testemet, én a lelkét mentettem meg!

 A könyv fülszövege:

„Szenvedély nélkül lehet élni, de vajon érdemes?

Jason Scott az FBI kommandós alakulatának tagjaként élte nem éppen hétköznapi életét. Egy napon azonban, egy balul elsült akció után, minden a darabjaira hullik körülötte. Létezésének új értelmet keresve elvállalja egy befolyásos szenátor lányának védelmét, ám hamar rá kell döbbennie, hogy nem kell a csatatérre lépnie, hogy kemény küzdelmeket éljen át.

A szépséges és lázadó Nina legfőbb szórakozása testőrei megleckéztetése. Mindennapi csatározásaik ellenére mindketten érzik, hogy lassan feltámad bennük az egymás iránti fékezhetetlen vágy, míg végül a lány egyszer csak meglátja a felszín alatt rejtőző valódi Jasont, és ráébred, hogy ő sokkal több mint egy testőr.

Heves ellenállásuk dacára hatalmába keríti őket a szerelem.

A sors azonban újra és újra próbára teszi őket: támadások, ármányok, sötét titkok kereszttüzében rá kell ébredniük: a szerelemben nincs megalkuvás.

Vajon mindkettőjük vonzalmát csak a szenvedély mozgatja? Vajon van jövője a szerelemnek a múlt árnyékában?

Az Aranykönyv-díjra jelölt Anne L. Green a 2015. év elsőkönyves felfedezettje, a váratlan fordulatokban bővelkedő legújabb romantikus-erotikus regényében válaszokat keres a sokakat izgató kérdésekre.”

Még nem olvastam egyetlen könyvet sem az írónőtől, így gondoltam eljött az ideje. Az Álomgyár Kiadó segítségével pótoltam is ezt a hiányosságot. :)

Többé-kevésbé két részre tudtam osztani a regényt:

Az “első rész” egy igazi romantikus- erotikus történet volt, olyan szituációkkal, olyan macska-egér játékkal, melynek elég egyértelmű volt a kimenetele. Mégis szerintem pont ez kell a nők nagy részének: ilyen vagy hasonló szavakat szeretnének hallani a férfiaktól és ilyen pillanatoknak szeretnének élni.

Beismerem, hogy nekem viszont túl sok volt, számomra túl érzelgős volt a műnek ez a része. Az csak rontott a helyzeten, hogy a női főszereplő, Nina gyerekes megmozdulásaival, viselkedésével majdnem kikergetett a világból. Az elbeszélésnek ebben a részében voltak ugyan fordulatok, de valahogy nem éreztem a súlyukat.

Egy kivétel volt csupán, de az tényleg letaglózó volt és később is fontos szerepet játszott a sztori alakulásában. Csaknem egyik oldalról a másikra megváltozott a mű hangulata. Végre a főhősök kapcsolata is kicsit “életszerűbbé” vált. Sokkal pörgősebb lett a regény, elképedve olvastam az új információkat. Aztán amikor már azt hittem, hogy nyugodtan végigolvashatom a könyvet, olyan titkok kerültek napvilágra, olyan események váltották egymást, hogy elképedve bújtam az utolsó lapokat, sorokat, mondatokat. És nem hittem el…

ÖSSZEFOGLALVÁN:

Nekem a regény körülbelül a felétől tetszett igazán, az első felét túlságosan érzelgősnek éltem meg. Aki viszont szeretne egy kicsit ábrándozni, annak bátran ajánlom ezt a művet.

NÉHÁNY IDÉZET, HOGY KEDVET KAPJATOK A KÖNYVHÖZ:

„Az élet megismételhetetlen, ezért mindig úgy kell élni, hogy nincs több lehetőség. Csak egy esélyünk van.”

„Semmi sem történik csak úgy. Mindennek oka van.”

„Ne ítélkezz afelett, akinek az útját nem jártad végig. Nem látod a mosolya mögötti fájdalmat. Minden embernek megvannak a magában hordozott sebei, melyek sosem múlnak el.”

„Az életet élni, élvezni kell. Lehet, nem mi döntjük el, hogy mikor és hol éljünk, de mi irányítjuk a sorsunkat. Rajtunk múlik, mi a következő lépés.”

A cikket írta: Dobos-Gacsó Dalma

Szeretnéd, hogy a Te könyvedről is írjunk? Nincs más dolgod, mint felvenni velünk a kapcsolatot az info@imadomakonyveket.hu e-mail címen.