Évtizedek múltán ismertem csak fel, hogy a karácsony nem más, mint egy illat. És kevés olyannyira erős, múltat visszaidéző jelenség létezik a világon, mint a preszemantikus szagemlékezet. Még nem is sejtem, hogy alig tíz perc választ el mindennek az igazán mély megértésétől. 2086. december 24-et…
A naptárra pillantva döbbentem rá, hogy beköszöntött a december, vagyis nyakunkon van a mézeskalács, a tojáslikőr, na meg Mariah Carey ünnepe. Ez utóbbit egyébként imádom, a csaj hangja zseniális, bár attól, hogy bármerre járok, naponta száznegyvennyolcszor hallom, még a szokottnál is jobban…
Beköszöntött a december, ezzel együtt pedig mindenki igyekszik az ünnepekre hangolódni. Tudjuk, hogy sokaknak ez nem megy egyszerűen, mert rájuk még vár az év végi hajtás, mielőtt átadhatnák magukat a jól megérdemelt szabadságnak és pihenésnek.
Mi azonban már most szeretnénk hozzájárulni ahhoz,…
Oké, gyerünk, tempó-tempó, folytassuk! Egyrészt mert rengeteg a mondandóm, és – bármilyen hihetetlen is – a kezem nem jár olyan gyorsan, mint a szám, másrészt pedig igyekszem a feltoluló emlékek kedvére tenni, mert bevallom, kicsit félek, mit művelnek odabent, ha nem kapják meg a nekik járó…
30 év az írói pályán. Leírni is gyönyörű. Hát még belegondolni, mennyi minden történhetett, mennyi írás születhetett ennyi idő alatt! Mason Murray azon szerencsés szerzők egyike hazánkban, aki elmondhatja magáról, hogy több évtizede halad az írói pálya olykor sima, máskor igencsak rögös útján. Ezen…
Az előszóban már ejtettem néhány szót egy bizonyos szülinapi buliról, ami meglehetősen legendásra sikeredett.
A sztorihoz picit visszamegyünk az időben, de nem túl sokat: 2007. május 18. Gyönyörű pénteki nap volt, olyan, amit maguk az istenek is arra teremtettek, hogy egy édes kicsi lány a…
Jajj, gyerekek! Ha tudtam volna, hogy ekkora buli naplót írni, hát Holdanyámra mondom, már évszázadokkal ezelőtt elkezdtem volna papírra vetni nem mindennapi memoáromat. Tiszta mázli, hogy az agyam még ennyi idő távlatából is tipp-topp, és simán jönnek az emlékek. Sőt! Az nem is kifejezés, hogy…
„A szó elszáll, az írás megmarad.”
Íróként ennél stílszerűbb mondást talán nem is ismerek, viszont igazság szerint nem érzem száz százalékban a magaménak. Mert lehet, hogy a szó valóban elszáll, és így akár semmisnek is tekinthető, viszont én szeretek emlékezni a kiejtett szóra. És bár máséra nem…
„Szeretek emberek között lenni.” – gondolom én, majd rögtön kuncoghatnékom támad a kijelentésben rejlő ellentmondáson. Mert – tádám, ez egy vallomás – introvertált vagyok. Nagyon.
Introvertáltságomból adódóan ezért én nem feltétlenül veszek aktívan részt nyüzsgő tevékenységekben, inkább csendes…
Nem is olyan régen írtam egy könyvértékelést, aminek az „Őrület kontra zsenialitás” címet adtam. Az a bizonyos írás egy elsőkönyves szerző, Josh Neare könyvéről készült, és azt hiszem, abban a pillanatban biztos volt, hogy az értékelés után interjú is készül, amint világossá vált, milyen különleges…
