A könyv olvasása alatt különféle érzelmek kavalkádja tombolt bennem. Az elején az izgatottság és a lelkesedés hajtott, minél többet akartam megtudni a karakterekről, illetve a történetről, de aztán unalom költözött a lelkembe és végül csak egy nagy csalódással tudtam letenni a könyvet. A történet…

Könnyű volt felfigyelni rá. Apró porszemeket szórt szét, amerre járt. Különleges, kicsinynek tűnő részleteket, amelyek mássá tették. Úgy tűnt ki a tömegből, hogy mégis egy volt vele. Már akkor, amikor még nem is akart. Valamiért ismerős volt a helyzet. Úgy éreztem, apró sorsközösségen osztozom…

  Ismét kiléptem a mostanában megszokott közegemből.  Jól tettem, mert nagyon jól esett egy kicsit nem a végtelen szerelemről, a sose múló fájdalomról és a mindent elsöprő szenvedélyről olvasni! Kell néha valami más. Ilyenkor - bevallom régen volt már rá példa - a krimi felé szoktam kikacsintani.…

Már az első pillanatban, amikor a kezembe vettem Szöges Emese könyvét, beleszerettem. Először csak a szép, virágos borító, majd a fülszöveg és végül maga a történet is elvarázsolt. A fiatal hercegnő, Johanna, a királyi palotába tart, hogy egybekeljen Darbiai Udóval. Az útját azonban zsiványok…

Az a fránya biztosíték már megint kisült. Pedig esküszöm, én tényleg nagyon toleráns vagyok. Legtöbbször egészen egyszerűen nem veszek tudomást a dologról. Mintha ott se lenne, megyek tovább, élvezem a történetet. Nemrég még egy új frissítést is letöltöttem az agyam olvasás funkciójához, ami nemes…

Egy önsajnálatban dagonyázó nő, tucatnyi ismeretlen tinderes találkával szemben. Ugyan mi sülhet el rosszul?! Minden! Rohamléptekkel végeztem ki L. J. Wesley: 12 első randi című könyvét, ezért erős késztetést éreztem, hogy összeszedjem a vele kapcsolatos gondolataimat. (Helyenként spoiler veszély…

Azt hiszem, most jött el a pillanat, hogy azt mondjam, tartanom kell egy kis szünetet Becca-ból. Talán már a negyedik rész előtt tartanom kellett volna... Bár, ki tudja? Lehet, hogy ha később olvasom el, akkor is ugyanígy végződik a kapcsolatunk és ugyanígy éreznék a könyv végén. Ez már nem fog…

  Lassan és nagyon furcsán indult a barátságom ezzel a hallgatag, ámde mégis szószátyár nőszeméllyel. Nagyon sokáig bizalmatlan voltam vele, talán épp a csendessége miatt. Már több, mint egy éve figyelem, de eddig nem merészkedtem hozzá közelebb. Pár hete viszont Brooke egy társasjátékozás +1…